Zirci Ciszterci Apátság
Keresés
Galéria
Eseménynaptár
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
     
Nincs esemény!
Rendtörténet Magyarországon
Alapítások kora (1142-1242)
 
Rendtörténet MagyarországonAz első ciszterci apátság alapítására II. Géza király hívta meg a Heiligenkreuz-i szerzeteseket. 1142-ben királyi birtokon, Cikádoron telepedtek le. Ennek pontos helyét régészeti ásatással 1992-ben találták meg a bátaszéki plébániatemplom tövében. A következő években Európa-szerte nagy számban alapítottak újabb és újabb ciszterci apátságokat, Magyarországon azonban csaknem negyven évig csak Cikádor képviselte a rendet. III. Béla király (1172-1196) lett azután a ciszterciek legnagyobb pártfogója. Ő alapított 1179-ben apátságot a Maros partján Egresen, 1182-ben a Bakonyban Zircen, 1184-ben a Pilis hegy tövében és Szentgotthárdon. 1191-ben a kis pásztói monostort is a cisztercieknek adta. Utódai egy-egy alapítással követték példáját. Imre király az Olt partján Kercen (1202), II. András a Szávától délre Toplicán (1208), IV. Béla, még hercegként, Péterváradon (1234) telepítette le a cisztercieket. Mindezekre a helyekre Franciaországból jöttek a szerzetesek, akik lelkiségükkel, tudásukkal, műveltségükkel gyarapították az országot. Ugyancsak a királyi családhoz köthető a szepesi apátság (1223) alapítása a Hernád forrásvidékén. A 18 középkori alapítás között ezek voltak a legjelentősebbek. Zirc, Pilis, Kerc és Toplica temploma mérete, 56 m hosszúsága felülmúlta a székesegyházakat is, de a nagy nyugati ciszterci monostorok méreteit nem közelítették meg. A főpapok közül Ugrin kalocsai érsek Pozsega közelében Gotón (Honesta Vallis, Kutjevo), Kilit egri püspök a Bükk-hegység nyugati lábánál a Bélkő tövében, Bélapátfalván (Bélháromkuton) egyazon évben 1232-ben adtak helyet a cisztercieknek. Ők már csak hazai monostorból kaphattak szerzeteseket, Zircről és Pilisről. A főúri alapítások közül az első Domonkos bán érdeme: Borsmonostor Sopron vármegyében 1197-ben. A többi öt főuri alapítás nem jutott nagyobb jelentőségre. A női apátságok közül csak a veszprémvölgyi volt számottevő. Eredetileg Szent István alapította görög szerzetesnőknek, 1240-ben IV. Béla kérésére a ciszterci generális káptalan befogadta a rendbe.
 
Tatároktól, törökökig (1242-1541)
 
Rendtörténet Magyarországon1241/42-ben a tatárjárás súlyos csapást mért a monostorokra. A birtokos szerzetesrendek a bencések, a ciszterciek és a premontreiek ezután már csak kevés alapításnak örvendhettek, és a birtokadományok is elmaradtak. A jótevők figyelme a városokba települő koldulórendek: a domonkosok, ferencesek és az ágostonos remeték felé fordult. Középkori írásaink, okleveleink olyan mértékben elpusztultak, hogy csak egyetlen jelentés maradt fenn, amely beszámol a magyarországi ciszterci monostorok belső életéről. A generális káptalan megbízta Seifridot, a stájerországi Rein apátját, hogy látogassa végig a magyarországi apátságokat. Jelentésében 1357-ben 15 monostorról számolt be, és azt I. Lajos királynak is megküldte. Ennek fogalmazványa megmaradt a reini apátság leváltárában. A levél hanyatló képet mutat a magyarországi ciszterciekről. A vizitátor csupán a szepesi, a péterváradi és a kerci apátságban talált 12-12 szerzetest, másutt az apáton kívül legfeljebb hatot, vagy éppen egyet sem. A reini apát ugyan egyenként minden monostorban meghagyta, hogy mennyivel kell emelni a konvent létszámát, de ennek aligha volt nagyobb hatása. 1411-ben a generális káptalan ismét a reini apátot bízta meg a magyarországi apátságok reformálásával, és kötelező rendi adójuk begyűjtésével. Feladata teljesítéséről sajnos nem maradt fenn írásos emlék. 1478-ban Mátyás király a generális káptalanhoz fordult, hogy küldjön szerzeteseket a magyarországi ciszterci monostorok reformálására. 1480-ban a németországi apátok hét magyar apátságba küldtek új konventet, de a hanyatló szerzetesi életen ezek sem tudtak tartósan változtatni. A mohácsi vereség (1526) és Buda török megszállása (1541) közötti időben a reformáció és a törökök előnyomulása következtében nemcsak a ciszterci monostorokban, hanem igen kevés kivétellel az összes magyarországi szerzetesházban megszűnt az élet. Csupán a ferenceseknek és a pálosoknak néhány kolostora tudta fenntartani életfolytonosságát a másfélszázados törökvésszel és a csaknem az egész országra kiterjedő reformációval szemben. A veszprémvölgyi apácák a török elől Körmendre menekültek, ahol 1624 és 1641 között az utolsó nővérek is kihaltak.
 
Az első zirci apátság (1182-1552)
 
Rendtörténet MagyarországonA ZIRCI APÁTSÁGOT III. Béla király 1182-ben a bakonyi királyi erdőispánság területén alapította. Első szerzetesei a rend leghíresebb és legnépesebb monostorából, Clairvaux-ból jöttek, amelynek 1115-tól 1153-ig Szent Bernát volt első apátja. Zirc oklevelei és könyvei a 16. században nyomtalanul eltűntek és elpusztultak, ezért korai történetéről igen keveset tudunk. 1060-ban már állt itt egy királyi udvarház (curtis) egy kis templommal. Ott halt meg I. András király, akit azután az általa alapított apátságban, Tihanyban temettek el. Számos szerző csaknem a legutóbbi időkig azt gondolta, hogy a zirci apátság eredeti helye valahol másutt volt a Bakonyban, és csak 1198-ban települt át Zircre. Erre a feltevésre az adott okot, hogy az apátságot a legrégibb források bakonyinak nevezték, és Zirc névvel csak később említik. Továbbá III. Ince pápa regisztrumában fennmaradt egy oklevél szövege, amely szerint a pápa 1198-ban kérte a királyt, hogy azt a monostort, amelyet Both bihari ispán kezdett építeni, de halála miatt befejezni nem tudott, alkalmasabb helyre tegyék át. Ez az oklevél azonban a Bodrogvármegyében fekvő Bátmonostorra vonatkozott, ahol Both ispán nemzetségének birtokai Rendtörténet Magyarországonvoltak. 1357-ig az oklevelek a Bakony és a Zirc nevet egyaránt használták az apátság megjelölésére, később kizárólag Zirc név alatt fordul elő. A lakatlan, de vízzel jól ellátott hely a Cuha patak forrásvidékén kitűnően alkalmas volt a ciszterciek letelepítésére. A monostor építése feltehetően több évtizeden át tartott. Ezt mutatja, hogy Imre király is alapított részére egy oltárt, amiről egy akkori feliratos kőtábla tanúskodik. A latin kereszt alaprajzú, háromhajós templom színhelye a mai templomtól kissé keletre található, és egyetlen látható emléke egy pillérköteg, amit a régi templom romos falainak lebontásakor emlékül meghagytak. A templom déli oldalához csatlakozott a klastrom (claustrum), amelynek mérete próbaásatás révén megállapítható volt. A zirci apátok nagy megbecsülést élveztek a pápák és a generális káptalan előtt, mert különösen a 13. században igen gyakran kaptak megbízást egyházi vagy rendi ügyek intézésére. Franciaországból az alapítás után is küldtek szerzeteseket Zircre. Erre utalnak azok a nevek, amelyek Magyarországon máshol egyáltalán nem, vagy csak igen ritkán fordultak elő, mint Guido, Odo, Alard, Garinus, Radolphus, Hugo, Gefre. Clairvaux-i forrás szerint az egyik ottani perjel, Johannes Lemovicensis, utóbb bakonyi apát lett, s valószínűleg 1208 és 1218 között állt az apátság élén. 1232-ben zirci szerzetesek népesítették be a Pozsega megyei Gotó (Honesta Vallis) apátságát. Zirc birtokai a Bakonyban és annak közeléban feküdtek. Legjelentősebb jövedelme a győri vám egyharmada volt, amit az alapító királytól kapott. Az idők folyamán az apátság szomszédságában kialakult egy falu. 1417-ben egy peres ügyben kelt oklevél felsorolta 40 jobbágy nevét. Ebből kitűnik, hogy Zirc lakói akkor mind magyarok voltak. 1552-ben a törökök Veszprém várát is elfoglalták. Zircen sem volt többé biztonságos az élet. A következő évtizedekben nemcsak a szerzetesek, hanem az utolsó lakosok is elhagyták Zircet, és 150 évig lakatlan maradt. Az ősi apátság tekintélyes omladozó falai árván meredtek az égnek, és hirdették a hely régi dicsőségét.
 
Zirc újjáéledése (1700-1814)
 
Rendtörténet MagyarországonA rend már 15. században több magyarországi apátságát elveszítette királyi és pápai rendelkezés folytán. A török időkben az egykori apátságok birtokai hadi célokat szolgáltak, majd egyházi intézmények: jezsuita kollégiumok, szemináriumok fenntartására kötötték le azokat. Ugyanakkor a generális káptalan megbízásából osztrák apátok folyamatosan ébren tartották a rend igényét egykori magyarországi apátságaira. Így nyerte el 1659-ben a lilienfeldi apát a zirci apáti címet, a birtokokat azonban hatalmas összegért meg kellett váltania. 1660-ban a magyar származású Újfalusy Mártont nevezték ki zirci apátnak, aki Pápán telepedett le, mivel Zircen akkor nem volt lakható ház, és a törökök is túl közel voltak. 1678-ban útközben Gyulakeszi határában megölték. A tettesek talán török portyázók voltak. Lilienfeld apátjának hamarosan elment a kedve, hogy a zirci apátság felélesztésével foglalkozzon. 1699-ben a vállalkozásba befektetett összeg térítése fejében átadta a feladatot a sziléziai Heinrichau apátjának, Kalert Henriknek, aki előzőleg elküldte Magyarországra egy szerzetesét, hogy nézze meg a zirci apátság színhelyét és birtokait, és számoljon be a gazdasági lehetőségekről. Lakosokat ugyan alig talált a birtokokon, de észrevette, hogy telepítéssel és kellő befektetéssel virágzó gazdaságot lehet teremteni. Jelentése alapján a heinrichaui konvent és apát úgy döntött, hogy elvállalják a nagy feladatot. Az első két szerzetes Pápán telepedett le. Zircre német telepeseket küldtek, akik megépítették az első házakat. 1726-ben a pápai ciszterciek, akik ekkor már hárman voltak, minden felszerelésükkel átköltöztek Zirce ideiglenes egyemeletes házukba, amelyet a veszprémi út mentén, a bakonybéli út torkolatával szemben emeltek. Innen irányították az új monostor Rendtörténet Magyarországonfelépítését. A régi templomot, bár a felmenő falak még álltak, nem tartották a kor ízlése szerint megfelelőnek, ezért lebontották, és köveit felhasználták az új épületekhez. 1733-ban négyen költöztek be az új, egyemeletes apátságba, és hamarosan elkezdték az új templom tervezését és alapozását. 1750-ben tizenkettőre növekedett a szerzetesek száma, és ezért a heinrichaui apát zirci adminisztrátorát perjelnek nevezte ki a most már szabályos létszámú konvent élére. 1752. június 4-én Padányi Biró Márton veszprémi püspök nagy ünnepség keretében felszentelte a nagy gonddal megépített barokk templomot. Berendezése még néhány évtizedet vett igénybe. A konvent létszáma folyamatosan növekedett. 1798-ban, amikor Cistercium alapításának 700., a zirci apátság vélt alapításának 600. évfordulóját ünnepelték, a 28 szerzetes közül 11 volt magyarországi származású. A konvent tagjai látták el az apátság falvaiban: Olaszfaluban, Tósokberénden, Nagytevelen és Bakonykoppányban a lelkipásztori szolgálatot. A zirci apát felépíttette a templomokat és a plébániaházakat. De zirci ciszterciek látták el azokat a Zirc környéki falvakat is, amelyeknek nem az apátság volt a kegyura, hanem más birtokosok, de paphiány miatt nem volt lelkipásztoruk. Ezek voltak Nagyesztergár, Bakonynána, Lókút, Porva és Borzavár. Plébániáikat egészen 1950-ig zirci ciszterciek vezették. 1814-ig Zircnek nem volt külön apátja, hanem a heinrichaui apát alá tartozott. Ebben az évben halt meg az utolsó. Apátságát a porosz kormány négy évvel korábban az összes sziléziai apátsággal együtt feloszlatta. így nem volt semmi akadálya annak, hogy Zirc saját apátot kapjon. Az uralkodó I. Ferenc király ekkor Dréta Antal zirci perjelt nevezte ki apátnak. Dréta már 1812-ben pilis-pásztói apát lett, és így személyében három apátság egyesült. Az egykori magyarországi apátságok visszaállítása ügyében Zircen kívül három esetében sikerült még részleges eredményt elérni. 1702-ben I. Lipót a pásztói apátság jogait a morvaországi Velehrad apátjára ruházta, ugyanaz 1712-ben megkapta a jogot a pilisi apátságra is. A pásztói apátság színhelyét sikerült birtokba venni, de birtokai csaknem teljesen hiányoztak, mert oklevelek nem maradtak azokról. A pilisi apátság színhelyét a pálosok foglalták el, Velehrad viszont hozzájutott birtokainak egy részéhez. Mivel a pilis-pásztói apátságnak kevés volt a jövedelme ahhoz, hogy Pásztón egy új templomot és apátságot felépítsen a pásztói ciszterciek átköltöztek Egerbe, és ott 1779-ben elvállalták az egykori jezsuita gimnázium vezetését és fenntartását. Sajátos sorsa lett Szentgotthárdnak. 1734-ben a heiligenkreuzi apát kapta meg. 1779-ig felépült az új apátság és templom. Átlagosan 6-8 osztrák szerzetes lakta, akik az apátság közelben fekvő birtokain ellátták a lelkipásztori szolgálatot. 1878-ban felsőbb rendelet alapján a magyar kormány Heiligenkreuztól megvette Szentgotthárdot a zirci apátság részére, és kötelezte a bajai gimnázium ellátására.
 
Arccal az iskolák felé (1814-1950)
 
Rendtörténet MagyarországonDréta Antal zirci apát kinevezésekor az állam és a társadalom elvárta, hogy a zirci ciszterciek is vegyenek részt a jezsuiták 1773-ban történt feloszlatása következtében elárvult gimnáziumok fenntartásában. Így Zirc elvállalta a székesfehérvári és a pécsi gimnáziumot, miután az egri gimnázium vezetése a Pásztóval való egyesülés következtében ugyancsak reáhárult. Így lettek a magyarországi ciszterciek mintegy tanítórenddé. Az új feladat egyre inkább előtérbe került, és mellette a szerzetesélet követelményei háttérbe szorultak. A gimnáziumokban való oktatás akadályozta a napi zsolozsma közös mondását. Ugyanakkor a politikai viszonyok miatt a rend többi részével és a római Szentszékkel a magyar cisztercieknek nem volt kapcsolatuk. Dréta apát utódja, Villax Ferdinánd 1844 és 1857 között felépíttette az apátság második emeletét és az egész mai nyugati szárnyat a könyvtárral, felette toronnyal. A magyar ciszterciek saját útjukon jártak Lelkiismeretes munkát végeztek a három gimnáziumban, amelyhez Szentgotthárd átvételének feltételeként nagyediknek a bajai gimnáziumot is elvállalták, a rend alapvető jellemvonásai azonban csaknem eltűntek. Változás akkor kezdődött, amikor Békefi Remig rendtörténeti könyveivel, Piszter Imre Szent Bernát kétkötetes kitűnő életrajzával felkeltette az érdeklődést a rend múltja és hagyományai iránt. 1911-ben Békefit apáttá válsztották, és ő rögtön hozzálátott a rend budai gimnáziumának alapításához, hogy a ciszterciek az ország fővárosában is jelen lehessenek. Zirc lett a magyarszági ciszterciek központja. Itt képezték a rendbe jelentkező novíciusokat. 1866-ben itt indította el az apát a teológiai főiskolát, hogy az apátság saját intézetében készíthesse fel növendékeit a szerzetespapi életre. Itt kaptak helyet a központi hivatalok, a könyvtár és a levéltár. 1923-ban XI. Piusz pápa felállította a rend Zirci Kongregációját, amelynek alkotmánya, konstitúciója 1941-ben nyert először szentszéki jóváhagyást. Werner Adolf apát (1924-1939) kormányzása alatt, 1928 és 1939 között Budán, Baján, Pécsett és Székesfehérváron új, modern és kitűnően berendezett gimnáziumokat épített a rend. Ezt az apátság mintaszerűen szervezett előszállási uradalmának jövedelme tette lehetővé Hagyó-Kovács Gyula ciszterci mezőgazdász jószágkormányzósága (1920-1945) alatt. Az öt nyolcosztályos gimnáziumban együttesen 2500 diák tanult. A rendtagok száma folyamatosan növekedett. A ciszterciek tanító és nevelő munkája az egész országban megbecsülést és elismerést szerzett. Ugyanebben az időben, főként a fiatalabbak között elindult a törekvés a mélyebb ciszterci szerzetesélet felé. A lendületes fejlődést a II. világháború sem törte meg. 1950 szeptemberében a Zirci Kongregációnak 192 örökfogadalmas és 45 időleges fogadalmas tagja volt.
 
Üldözötten (1950-1990)
 
Rendtörténet Magyarországon1945-be a zirci apátságtól kárpótlás nélkül elvették birtokait, amelyek addig a gimnáziumok fenntartását szolgálták, 1948-ban államosították az ország minden iskoláját, 1950-ben pedig a totális kommunista diktatúra betiltotta a rend minden működését. A zirci apátságot is át kellett adni az államnak. Endrédy Vendel apátot 1950-ben letartóztatták, megkínozták és 14 évre elítélték. 1956-ban szabadult. A rendtagok elvesztették otthonukat, foglalkozásukat, legtöbbjüknek lelkipásztori munkakört sem engedélyezett az állam. Negyven éven át szigorúan tiltottak és akadályoztak minden személyi utánpótlást. 1946 és 1949 között 11 magyar ciszterci vándorolt ki Amerikába. Később még többen is csatlakoztak hozájuk. 1956-ban részt vettek a dallasi katolikus egyetem alapításában és több tanszék betöltésében. 1964-ben az egyetem közelében új apátságot és középfokú iskolát állítottak fel. Itthon 'Sigmond Lóránt noviciusmester és megbízott apáti "provizor" a feloszlatás és elnyomás első évtizedében néhány fiatalban élesztette és ébren tartotta a szerzetesi hivatást. 1961-ben azonban őt is letartóztatták és elítélték. A rendtagok közül csaknem negyvenen szenvedtek hosszabb-rövidebb időre internáló táborban vagy börtönben szabadságvesztést, mert ciszterci életük folytatása érdekében külföldre akartak távozni, mert az ifjúságot nem marxista ideológia szerint, hanem keresztény szellemben nevelték és fiatalokat szerzeteséletre akartak kiképezni.
 
Új kezdet (1990-től)
 
1987-ben szentszéki kinevezés alapján Kerekes Károlyt a tiroli Stams-i apátságban zirci apáttá avatták. 1989-ben a Zirci Kongregáció ismét államilag elismert intézmény lett. Az első néhány szerzetes 1990 elején térhetett vissza Zircre. Nyugdíjas korú, idős rendtagokkal és néhány növendékkel kellett mindent újra kezdeni. 1993-ban a pécsi, 1994-ben a székesfehérvári, 1997-ben a budai és az egri gimnázium a rend tulajdonába és ciszterci irányítás alá került. Túlnyomórészt világi tanárok oktatnak. 1989-ben ugyan megindult az új noviciátus, de a rendi növendékek kiképzése 6-10 évet vesz igénybe, és ezért csak lassan tudnak bekapcsolódni az oktató és nevelő munkába. 1996-ban, majd ismét 2002-ben a rendtagok Zakar Polikárpot, aki korábban tíz évig az egész rend generális apátja volt, választották meg apátjuknak, illetve főapátnak. 2011-ben az 1990 óta belépett, fiatal ciszterci generáció közül választotta meg új apátját, Dékány Sixtust az apátság közössége. A magyarországi ciszterciek létszáma 2011 januárjában 29 örökfogadalmas, ebből tízennégy fiatal, 44 év alatti, a többi mind 75 feletti, a növendékek száma 3.
 
Ajánlott irodalom
  • LÉKAI Lajos: A ciszterciek. Eszmény és valóság. Budapest 1991.
  • HERVAY F. Levente, LEGEZA László, SZACSVAY Péter: Ciszterciek. (Szerzetesrendek a Kárpát-medencében.) Budapest 1997.
  • HERVAY F. Levente: Zirc. Apátsági templom. (Tájak, Korok, Múzeumok Kiskönyvtára, 681). Budapest 2001.